A föld védelme

Üdvözöljük honlapunkon!

Ismereteink szerint bolygónk KB 4.5 milliárd éve alakult ki amely több millió fajnak add otthont, köztük nekünk, embereknek is.
A földünkön megközelítőleg 7 milliárd ember él! Rohamosan fejlődő világunk sajnos velejárója a környezetszennyezés.
A környezetvédelemmel foglakozni talán soha nem volt oly fontos, mint napjainkban. Gyerekeink számára lenne a legfontosabb megmutatni, hogyan tudnak kicsit környezettudatosabban élni, megmutatni nekik mire jó a szelektív hulladékgyűjtés
mire vannak a szelektív hulladékgyűjtő szigetek mi az a környezetszennyezés és elmesélni nekik, hogy mi felnőttek és őseink mit rontottunk el mire nem figyeltünk oda bolygónk védelmében. Oldalunk azzal a céllal jött létre, hogy a fiatalságnak megmutassuk, ők mit tudnak tenni törékeny bolygónkért. Írunk a levegőszennyezésről, talaj és vízszennyezésről az Óceánokban
található műanyagfoltokról a fényszennyezésről, vagyis mindenről, ami érinti hétköznapjainkat és befolyásolja jövőnket.
A világ tüdejének nevezett esőerdők rohamosan pusztulnak. Az erdők pusztulása elsősorban a fakitermelésnek és erdőtüzeknek köszönhető. Az esőerdőnek KB felét a levegőszennyezés pusztítja el, ami az erdőtüzekből is származik.
A tüzekből származó füst eltakarja a növények számára fontos napsugárzást és ez által a növények fotoszintézise jelentősen mérséklődik. Mivel a hatalmas kiterjedésű erdőségnek ráhatása van a globális éghajlatra, pusztulása a már eleve meglévő felmelegedés mellett az egész világ időjárásában változásokat okoz.

Globális felmelegedésnek az utóbbi évtizedek éghajlati változásait nevezzük. A klímaváltozásról szinte naponta beszélünk. A globális hőmérséklet-növekedés környezeti változásokhoz, a tengerszint emelkedéséhez, a csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának megváltozásához, szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezet. Természetes vizek kiszáradása, a gleccserek olvadása, árvizek, hurrikánok és tájfunok gyakoribbakká válhatnak. Állat- és növényfajok kipusztulása. A megújuló energiák fontosságát ezért nem szabad elfeledni, hisz ez által rengeteg „terhet“ vehetünk le bolygónk válláról. (www.hasznosenergia.hu)

forrás:www.buzzle.com

forrás:www.panoramio.com.jpg

Környezetszennyezés

Az emberi társadalom környezetének kedvezőtlen irányú megváltoztatása és minőségromlásával járó tevékenysége. Többnyire emberi tevékenység, de lehet természeti katasztrófa is. A szennyezés káros hatással van minden élő szervezetre.
Általában három fő típust különböztetünk meg.

Talajszennyezés
Vízszennyezés
Levegőszennyezés.

Néhány érdekes, de annál megrendítőbb adat a hulladékok lebomlási idejéről:
• Pamutruha: 1-5 hónap
• Kötél: 3-14 hónap
• Papír: 2-5 hónap
• Tejesdoboz: 5 év
• Nejlonzacskó: 10-20 év
• Pelenka: 50-100 év
• Konzervdoboz: 50-100 év
• Sörösdobozok műanyag karikája: 450 év
• Zöld üveg: 1 millió év
• Műanyag flakon: soha(!)

• Gumi:lebomlási ideje nem ismert

forrás:electrictreehouse.com

forrás(www.albamag.hu)

A környezetszennyezés hatásai az emberi szervezetre

A környezetszennyezés, illetve civilizációs ártalmak egyre gyakrabban terhelik az emberi szervezetet. (Pl.: ózonhatás, ionizáló sugárzás, föld-, levegő- és vízszennyezés, az organikus oldószerek, gyógyszerek, peszticidek lebontási termékei, dohányzás és alkoholfogyasztás, többszörösen telítetlen és telített zsírsavak, élelmiszer-adalékanyagok.
Ugyanakkor a táplálkozás során sajnálatos módon egyre kevesebb antioxidáns jut a szervezetbe. Ennek következtében emelkedik a tüdő- és szívrendszeri megbetegedések, valamint a daganatos betegségek száma, a fokozott fertőzéssel, immungyengeséggel, illetve allergiával kapcsolatos betegségek köre.

forrás:www.buzzle.com

Élelmiszerek

A nitrogén a műtrágyázás elterjedésével a növényi élelmiszerekben a nitrátszint emelkedését okozza. A kártevők elleni védelemben alkalmazott peszticidek nagyon szélsőséges hatást fejthetnek ki az emberi szervezetre. Töményen alkalmazva irritatív, érzékenységet fokozó, allergizáló hatásuk is lehet. Az állattartásban alkalmazott gyógyító, szaporodást fokozó, testsúlygyarapító hormonhatású, illetve antibiotikumszerű anyagok indirekt módon (húsfogyasztással) az emberi szervezetbe jutva szintén az immunrendszert terhelik.

Növényvédőszerek (peszticidek)

A peszticideket eredetileg a vegyi hadviselésre fejlesztették ki, csak később ismerték fel, hogy ezeket a halálos keverékeket kiválóan be tudják vetni a természet ellen is. A vásárolt zöldségekről és gyümölcsökről már nem tudhatjuk, hogy milyen növényvédőszerrel permetezték őket. A szétszórt növényvédőszereknek egy részét elfújja a szél, egy része pedig a talajvízbe szivárog.
A különböző mérgek tünetek és betegségek sokaságát okozzák: befolyásolják az anyagcserét, megtámadják az idegeket, allergiát és fejlődési rendellenességet okoznak, károsítják az örökletes anyagot. Még nem tisztázott, hogy mennyire részesei a rák kialakulásának, az azonban biztosra vehető, hogy a májzsugorodás, a májrák és az allergiák kialakulásában is szerepük van. A peszticideknek és bomlástermékeiknek nagyon hosszú lappangási idejük van. A méreg bevitelétől az általa okozott betegség kialakulásáig akár több évtized is eltelhet. A biogazdaságokban termelt áruk nem tartalmazhatnak növényvédő szereket. Ezért a biztonságért azonban többet kell fizetni.

A környezetszennyezés fontosabb fajtái:
- levegőszennyezés (a földi légkörbe juttatott szennyező anyagok és következményei, pl. savas eső) - édesvízi szennyezés (pl. ipari eredetű vegyi anyagok ürítése folyóvizekbe, tavakba)
- tengeri szennyezés (pl. tankhajókból kiömlött kőolaj)
- zajártalom (a környezetet veszélyeztető, halláskárosodást okozó zaj keltése, pl. repülőgépek)
- talajszennyezés (káros anyagok talajba kerülése, pl. mérgező hulladékok eltemetése, háztartási hulladékok lerakása)
- vizuális környezetkárosítás (pl. ipar telepítése festői szépségű vidékre)